A jövő épülete már nem fogyaszt, hanem termel – mit tudnak a pozitív energiamérlegű házak?

Ahogy az energiaárak emelkednek, a fenntarthatósági elvárások pedig egyre szigorodnak, úgy válik egyre sürgetőbbé, hogy az otthonaink ne csupán energiatakarékosak, hanem önfenntartók is legyenek. A pozitív energiamérlegű házak – más néven energia pluszházak – éppen ezt valósítják meg: nem csak fedezik saját energiaigényüket, hanem többlet energiát is termelnek, amit visszatáplálhatnak a hálózatba vagy eltárolhatnak.

De mitől lesz egy ház energia pozitív? Milyen technológiák szükségesek hozzá? És mennyire reális cél ez egy átlagos család számára Magyarországon? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

Mit jelent a pozitív energiamérlegű ház?

A pozitív energiamérlegű épület éves szinten több energiát termel, mint amennyit elhasznál. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden pillanatban önellátó, hiszen például éjszaka vagy borús időben ő is igénybe veszi a hálózati áramot. Azonban az év végére az összmérleg pozitív lesz – vagyis a ház tulajdonképpen „exportálja” az energiát.

Ez nem science fiction: Európa-szerte és a világ más pontjain már számos ilyen épület működik – iskolák, irodaépületek, társasházak és családi házak formájában.

Milyen technológiák szükségesek hozzá?

Egy ilyen ház megvalósítása komplex rendszertervezést igényel, melynek alapkövei a következők:

1. Napelemek – a fő energiaforrás

A leggyakoribb megoldás a fotovoltaikus (PV) napelemes rendszer, amely a tetőre, homlokzatra vagy akár napkövető állványokra is telepíthető. A cél, hogy az éves energiaigényt teljes egészében lefedje. Ehhez pontos számítások szükségesek a ház fogyasztása, fekvése, árnyékoltsága és a panelek teljesítménye alapján.

2. Energiatárolás – akkumulátorokkal

A pozitív mérleghez hozzájárul az is, ha az energiát nem csupán termeljük, hanem okosan tároljuk is. Lakossági lítium-ion akkumulátorok (pl. Tesla Powerwall) egyre elérhetőbbek. Ezek segítségével az esti, éjszakai energiafelhasználás is megoldható hálózati igénybevétel nélkül.

3. Hőszivattyú – környezetbarát fűtés és hűtés

Az elektromos hőszivattyú – levegő-levegő vagy levegő-víz rendszerben – minimális energiafelhasználással biztosítja a fűtést, hűtést és a használati melegvizet. Mivel elektromos működésű, a napelemes rendszer tökéletesen kiszolgálja.

4. Passzívház-jellegű építészeti megoldások

A pozitív energiamérleghez elengedhetetlen az energiahatékony kialakítás is: kiváló hőszigetelés, háromrétegű nyílászárók, megfelelő tájolás, hőtároló anyagok, árnyékolók, zöldtetők – ezek mind segítenek minimalizálni az energiafelhasználást.

5. Okos vezérlés – optimalizált energiahasználat

Egy intelligens otthonrendszer képes a termelést és fogyasztást optimalizálni, például akkor indítani el a mosógépet, amikor süt a nap, vagy automatikusan csökkenteni a fűtést, ha nincs otthon senki.

Hol találkozhatunk ilyen házakkal a világban?

• Németország a pozitív energiamérlegű építészet egyik éllovasa, például a „Héliotróp” ház Freiburgban teljes önellátó rendszer.

• Ausztriában számos közintézményt alakítanak át ilyen rendszerekre.

• Skandináv országokban gyakori a napelemes + geotermikus kombináció.

• Japánban és Kaliforniában már lakóparkokat is terveznek energia pozitív modellre.

A pozitív energiamérlegű házak nemcsak a jövőt, hanem egy fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb jelent is képviselnek. A technológia adott, a kivitelezés lehetséges, és az energiafüggetlenség ígérete egyre több családot vonz. Bár az induló költségek magasabbak lehetnek, az energiaáraktól való függetlenedés, a környezetvédelem és az ingatlan értéknövekedése hosszú távon mind vonzóvá teszik ezt az utat.