Menü

palyazat
palyazat

TOP 5 érdekesség az ablakokhoz is használt üvegről, amit te sem tudtál

Az ablak tulajdonképpen a lakás szeme, de van még valami, amiről ezzel kapcsolatban érdemes beszélni: méghozzá az üvegről - ugyanis nagyon érdekes tények köthetőek hozzá.

Amikor az ember régi ablakait újakra cseréli, minden bizonnyal sok dolognak utána olvas. De mit tudunk magáról az üvegről?


  1. Az üveg homokból készül


Ezt nem mindenki tudja, de az üveg homokból készül. A homok egy természetes anyag, amely leginkább szilícium-dioxidból (SiO2) áll, amely apró, tengeri vagy folyami erózió hatására alakult ki. Az üveggyártás során a homokot magas hőmérsékleten kezelik és a megfelelő anyagok hozzáadásával üveggé alakítják.


Az üveggyártás általános folyamata a következő:

  • A homokot és egyéb anyagokat (pl. szóda, mész, alumínium-oxid) összekeverik.

  • Az összekevert anyagokat megolvasztják, általában mintegy 1500 Celsius-fokos hőmérsékleten.

  • Az olvasztott üveget lassan hűtik, hogy elkerüljék a repedéseket és a deformációkat. Az üveg így egy erős, átlátszó és kemény anyaggá válik, amelyet számos célra felhasználnak, például ablakok, üvegedények és optikai eszközök készítésére.


  1. Az üveg már régóta létezik


Egyes források szerint, sok kultúra már legalább i.e. 3600-tól használt üveget. A régészek azt találták, hogy az üveget először az ókori Egyiptomban, Szíriában vagy Mezopotámiában alkalmazták. Így annak ellenére, hogy nincs hivatalos információ erről, feltételezhető, hogy az üveg már számos felhasználásra rendelkezésre állt.


  1. A természeti események is hozhatnak létre üveget


Vannak más módszerek is az üveg létrehozására, amelyek közül az egyik magma segítségével, a másik villámlás hatására történik. Ha egy villám csap be a homokba vagy kőzetbe, akkor hatalmas hőt és nyomást generál, ami elolvasztja az anyagot. Az olvadt anyag hirtelen lehűl, mielőtt kristályosodni tudna, ezért üveges szerkezetű anyag jön létre, amit fulguritnak neveznek.


Az obszidián nevű vulkanikus üveg pedig a magma gyors kihűlése által jön létre. Az obszidián nem az egyszerű olvadás és gyors kihűlés révén keletkezik, mint a fulgurit, hanem a vulkáni tevékenység következtében. Tehát a villámlás és magma hatására is lehet üvegképződés, de ezek különböző folyamatok révén történnek.


  1. A színes üveg ásványi anyagokból származik


A színes üveggel szórakoztató kísérletezni, és biztosan láttad már, hogy milyen szép is a színes üveg. A gyártók fémoxidokat, szulfidokat és más ásványi anyagokat használnak az színesüvegben található színek eléréséhez.


Oxidációs vagy elektromos ionok használatakor olyan színek is létrehozhatóak, amelyeket sokan meg sem gondolnának, hogy lehetséges. Íme, milyen oxidokat használtak a legnépszerűbb üvegszínek létrehozásához:


  • a türkizt a réz-oxid okozza,

  • a lila a mangán-dioxid révén jön létre és

  • a kadmium-szulfid pedig vörössé varázsolja az üveget.


  1. Az üveg sem nem szilárd, sem nem folyékony


A fizikának számos megoldatlan problémája van, és a tudósokat leginkább az a kérdés zavarja, hogy az üveg szilárd vagy folyékony. Ez a fogalom sokakat összezavar, de ettől válik érdekessé és elgondolkodtatóvá – főként azért, mert a tudósok az üveget amorf anyagnak tartják, ami azt jelenti, hogy sem nem szilárd, sem nem folyékony. Más szavakkal, az amorf anyagot úgy tekinthetjük, mint egy hibridet – ami furcsa, de rendkívül érdekes.


Az üveg kemény anyag, amelynek nincs rendszeres, kristályos szerkezete, ezért nem tartozik a hagyományos szilárd anyagok közé. A részecskéi egyfajta rendezetlen állapotban vannak, amely lehetővé teszi, hogy az üveg hajlamos legyen áramlani, hasonlóan a folyadékokhoz. Azonban továbbra is olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a merevség és a keménység, amelyek jellemzőek a szilárd anyagokra. Ezért a tudósok még vitatkoznak az üveg állapotáról, de általánosságban szilárd anyagnak tekintik.