Menü

palyazat
palyazat

Mit is jelent az energia válság?

Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet? Megpróbáltunk néhány információt összeszedni, persze sokrétű a probléma, de talán így könnyebb lesz megérteni.

Energiaválság

A post-covid gazdasági fellendülés energia szűkösséget eredményezett.

Meredeken emelkedik a földgáz, a kőolaj és a szén ára most már nem csak Európában, hanem globálisan is. A bajok eredője az, hogy a coronavírus kibontakozása alatt az EU-s tagállamok nem figyeltek oda az ellátásbiztonság folyamatos fenntartására, a gáztárolók feltöltöttsége alacsony, úgy, hogy az utánpótlás is akadozik. Ráadásul a deklarált 2050-es karbonsemlegesség miatt elmaradtak a hagyományos erőművi szegmensbe való beruházások, az üzembiztonságot garantáló és a hatékonyságnövelő nagyfelújítások. A covid miatti gazdasági lassulás energia túltermelési válságot eredményezett, a leálló termelési kapacitások miatt vészesen csökkentek az energiaszűkösség esetén bevethető tartalékok. Ebben a helyzetben találta Európát a post-covid gazdasági fellendülés komoly energiahiányt generálva. Az a paradox helyzet állt elő a földgáz robbanásszerű áremelkedése miatt, hogy a rekord magasságú CO2 kvótaár ellenére, mely elsősorban a szén- és lignittüzelésű erőműveket sújtja, tapasztalható egy erőteljes termelési elmozdulás a földgáztüzelésű erőművektől a széntüzelésű erőművek irányába.

Hogyan is alakulhatott ki ilyen paradoxon? Menjünk vissza 2020 márciusáig, a koronavírus veszélyhelyzet miatt felállított korlátozásokhoz, illetve meg kell vizsgálnunk azt, hogy mindez milyen változásokat idézett elő az energiaszektorban és milyen problémákat hozott elő.

 

A koronavírus energia túltermelési válságot okozott Európában

A koronavírus veszélyhelyzet erőteljes, 7-15%-os energia fogyasztás-csökkenést eredményezett 2020 végére Európában, az energia túltermelési válság kezdeti tüneteivel. Az eladási veszteségek nem csak az energiakereskedők szintjén jelentek meg, hanem a termelők  és a szolgáltatók jövedelmezősége is csökkent, veszélybe sodorva működőképességüket és ezen keresztül az ellátásbiztonságot. Ez nem történt meg, mert a kínálati oldal, ha lassan is, ha veszteségek árán is, de alkalmazkodott a krízishelyzethez. Folyamatosan csökkent az energiahordozók kitermelése és importja, sőt a kapacitások egy része le is épült, hiszen nem lehetett látni a folyamat végét. Csökkent az európai energiatermelés, párhuzamosan a határérték feletti kibocsátású fosszilis erőművek BAT/BREF rendelet szerinti leállításával (oka, hogy a széntüzelésű erőművek 82% nem felel meg a 2021-es környezetvédelmi sztenderdeknek), valamint az atomerőműveket több tagállamban is érintő atomstoppok korábbi végbevitele miatt. A kapacitásleállításokon túl, költségcsökkentés címén, a nagyjavítások és az üzembiztonság-növelő felújítások is elmaradtak a hagyományos erőművi szegmensben Európa-szerte, ami miatt ezen erőművek nem feleltek meg az előirt környezetvédelmi törvényeknek.

 

Többrétű probléma

A probléma több rétű, hiszen egyéb körülmény egybeesése is közrejátszott a jelenlegi helyzet kialakulásában, tudhattuk meg Ságvári Pál MEKH elnökhelyettes szeptember 29-i Portfolio.hu-nak adott interjújából:

„A mostani rendkívüli árhelyzet soktényezős, amelyek egy része átmeneti, míg a többi strukturális jellegű, és akár hosszabb távon is velünk maradhat. Mind az orosz, mind a norvég oldalon átmeneti ellátási zavarok léptek fel, kiestek mezők és szállítóvezetékek is. Amerikában egy hurrikán miatt az exportra szánt LNG hajók akadoznak, illetve egy politikai vita is zajlik az orosz Gazprom és az európai intézmények között, ami az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésével kapcsolatos. A másik oldalon pedig a pandémia harmadik hullámából kijött erős európai kereslet találkozik ezzel a kínálati zavarral. Ráadásul az ázsiai igények még az európainál is magasabbak, ami az európai piac rugalmasságát adó LNG szállítmányokat mágnesként húzza el.

Elsősorban az orosz többletforrás adhat majd likviditási lökést és így némi árenyhülést az európai piacnak, de a helyzet várhatóan majd csak a nagyvezetékek körüli viták rendeződésével, a fűtési szezont követően fog helyreállni.”