European Green deal
Európai Zöld Ügylet (COM (2019) 640 final) célja, hogy Európa 2050-re a világ első éghajlat-semleges kontinensévé váljon. Ezek a nagyon ambiciózus intézkedések lehetővé teszik az európai polgárok és vállalkozások számára, hogy javukra vállhasson a fenntarthatóbb megújuló energiás átmenet.
A megújuló energia felhasználásának számos potenciális
előnye van, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az
energiaellátás diverzifikálását és a fosszilis tüzelőanyagok (különösen az olaj
és a gáz) piacától való függőség csökkentését. Ráadásul a megújuló
energiaforrások növekedése szintén ösztönözheti a foglalkoztatást az EU -ban,
az új „zöld” technológiák területén.
Ez a cikk a legutóbbi statisztikákat tartalmazza a
megújuló forrásokból származó energia arányáról
három fogyasztási ágazatban (villamos energia, fűtés és hűtés, valamint
közlekedés) az Európai Unióban (EU). A megújuló energiaforrások közé tartozik a
szélenergia, a napenergia (termikus, fotovillamos és koncentrált), a
vízenergia, az árapály energia, a geotermikus energia, a hőszivattyúk által
elfogott környezeti hő, bioüzemanyagok
és az újrahasznosítható hulladék.
(Forrás: Delivering the European Green Deal)
Az Európai Zöld Ügylet tervei:
Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás romlása egzisztenciális fenyegetést jelent Európa és a világ számára. E kihívások leküzdése érdekében az Európai Zöld Ügylet az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá szeretné átalakítani.
Tiszta Eenergia tervezetek:
A 2030-ra kitűzött
üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 55% -os
csökkentése nagyobb arányú megújuló
energia használatot és nagyobb energiahatékonyságot igényel.
A Bizottság azt javasolta, hogy 40%-ra emeljék a megújuló
forrásokra vonatkozó kötelező célkitűzést az EU energiaszerkezetében. A
javaslatok további célokkal elősegítik a megújuló üzemanyagok - például a
hidrogén - elterjedését az iparban és a közlekedésben.
A Bizottság javasolta az energiahatékonysági célok uniós szintű növelését és kötelező érvényűvé tételét, hogy 2030-ra a végső és a primer energiafogyasztás 36-39% -os általános csökkenését érjék el.
Új megújuló energia célkitűzés 2030 -ra
Szeretnék, ha az energiatermékek adórendszere ösztönzően
hatna a megújulókra való átmenetre.
Bizottság javaslata, hogy a fűtés és a közlekedés
minimális adókulcsait éghajlati céljainkhoz igazítsák, a társadalmi hatások
mérséklésével és a kiszolgáltatottabb polgárok támogatásával.
Épületek felújítása a „zöldebb” életmód érdekében
Otthonaink és épületeink felújítása energiát takaríthat
meg, véd a szélsőséges hő és hideg ellen, ezzel is megoldva az
energiaszegénységet.
A Bizottság szeretné, ha az új Szociális Klímaalap
támogatná a leginkább érintett vagy energia- vagy mobilitási szegénység által
veszélyeztetett uniós polgárokat. Segítene a változásoknak leginkább kitett
személyek költségeinek csökkentésében, annak biztosítása érdekében, hogy az
átmenet tisztességes legyen, és senkit se maradjon hátra.
A tervezetben 72,2 milliárd eurót állapítana meg 7 év
alatt az épületek felújítására, a nulla és alacsony kibocsátású mobilitáshoz
való hozzáférésre, vagy akár jövedelemtámogatásra.
A lakások mellett a középületeket is meg kell újítani,
hogy több megújuló energiát használhassanak, és energiahatékonyabbak legyenek.
A Bizottság a következőket javaslatokat tette:
előírják a tagállamoknak, hogy évente újítsák fel az
összes középület teljes alapterületének legalább 3% -át
2030 -ra az épületekben megújuló energiaforrások 49%
-ának mércéjét állította be
előírják a tagállamoknak, hogy 2030 -ig évente +1,1
százalékponttal növeljék a megújuló energiaforrások fűtésben és hűtésben
történő felhasználását
